A címbéli „kék óceán” egy analógia a verseny nélküli piaci térről – vagyis a végtelen piaci lehetőségek szimbóluma. Az óceán vérvörössé vált ott, ahol ahol a cápák egymást tépik, vannak azonban területek, ahol még kék a víz. Határozottság, innovativitás és kurázsi kell persze annak felismeréséhez, hogy hol bukkanhatunk új piacokra, ahol még nem vetette meg senki a lábát, ahol még nem vöröslik a víz.
A könyv 2005-ös megjelenése óta a bestsellerek egyike, mert jelentős piaci paradigmaváltásával áttörést jelentett a korábbi üzleti, piacépítési elvekhez képest.
Mi a kék óceán stratégia lényege? Fontos elemei a változásmenedzsmentből ismert „STOP, START, CONTINUE”, azaz a „mi az amivel szakítunk, mi az amit elkezdünk, és mi az amit megtartunk” radikálisan következetes meghatározása és véghezvitele.
A könyv példákkal is szolgál, mint Pl. a már nálunk is ismert Circue de Soleil – amely sokkolóan szakított a „cirkusz nincs állatok nélkül” elvnek az állatvédelem által is támadott hagyományával, helyette megteremtette az új, világszinvonalú, akrobatikus és teátrális show, az „új cirkusz” magával ragadó világát – egy új piac, az állatok természetellenes produkcióit kerülő közönséget megcélozva.

Magyar szemmel különösen érdekes a könyvben felhozott borpiaci példa: az ausztrál „kengurus” címkével ellátott Chardonney világméretű sikere. A középpontban egy könnyű, szinte üdítőitalhoz hasonlatos standardizált fehérbor áll, amelyet nagyüzemi körülmények között, olcsón, nagy mennyiségben, mindig változatlan minőségben, kiszámítható színvonalon gyártanak és forgalmaznak szerte a világban. Ehhez drasztikus módon szakítottak a kézi munkával, a borosgazdák tradícióival, szakmai elitizmusával és mítoszaival, az éves szőlőterméstől függő évjáratok jelentőségével, megcélozva és szélesítve az üdítőitalok(!) fogyasztóit és piacát, egy új szegmenst teremtve meg ezzel. A kék óceán stratégia ismeretében érthető, milyen elbaltázott üzletpolitika a különleges és kivételes Tokaji aszú piaci alulpozicionálása a szupermarketek polcain és árversenyében.
Teljesen mai és hazai példa a BioHair fodrász hálózat megjelenése bevásárlóközpontokban; ők szintén szakítottak a fodrászat személyes bizalmon épülő világával és misztifikálásával, de árban és színvonalban kiszámítható, trendi, standard frizurakatalógusával, attraktív, fix áraival és természetes-anyag használatával a jövő üzenetét hordozza a korábban ritkábban fodrászhoz járó közönséget is „beszoktatva” a saját világába.
Nem említeném meg ezt a könyvet, ha nem szolgálna a magam számára is inspirációval a jövőmre nézve. Erről még korai írnom, de máris felcsigáz a gondolat, hogy én magam is beevezzek egyszer az óceán kék vizére!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése